LEGENDÁK, ÓDÁK, EPOSZOK...

"Véres könnycsepp csordul le az arcomon
Szárnyaszegett angyalok mindenhol elmúlt harcokon
Diadal volt az apokalipszis hatalma
Eltűnt az angyalok tartalma.
Szerettem volna testvéreket látni
A klánban mindenkit imádni
Tévedésem térdre rogyasztott
A testvérek csendje nyomasztott.
Eljött a vég, eljött újra
Felálltam, de elsöpört az árja
A testvér nem vette észre
Hogy a kard ami rám sújt jár kézről-kézre.
Vajon elbukik-e a káoszangyal
Rá tör mindenki nagy haraggal
Letett karddal áll előttük
Soha nem fut el előlük.
A vércsepp a pokol mélyén landol
A káoszangyal most parancsol
A testvér térde ereszkedik
Nem a hátak mögött szervezkedik.
Az angyal klán falai megremegtek
A lakói mindent tönkretettek
Elsöpör mindent a káoszangyal harag
Hogy a romok után újra a csúcsra jussanak.
Kevesen lesznek a túlélők
Nem lesznek többet szemlélők
A szárnyak újra életre kapnak
Az ApokalipszisAngyalai véres diadalt aratnak."




Elkezdődött...
Az angyal seregek vezetői egyesével,kettesével elindultak vadászni...a sötétet harapni lehet,sűrű,és hideg. Csak a hold sápadt fénye világítja meg a harcmezőt. De bár ne tenné...aki látja,ezt kívánja. Az angyal hadvezérek rettegett harcosok. Hírük evilágon is, és a túlvilágon is megelőzi őket. Most kiválasztottak egy-egy klánt,akit meglátogatnak.
Szárnycsapásuk halk,nesztelen, csak az eredmény viszi hírül tetteiket. A kutyák odúját dúlták fel újra. Mindenhol ebtetemek, és véres maradványok. Az életben maradt kutyák nyüszítését viszi a szél,jelezve,hogy elkezdődött a mészárlás...
Míg a kutyák elkeseredett harcot vívnak az apokalipszissel,ugyanez történik a Kolosszeum gladiátoraival is. A Kolosszeumban összegyűlt harcosok válogatott,sokat megélt gladiátorok. Ám mindhiába...a pokol angyalai elől nincs menekvés...csak sikoly,és remegés...elkezdődött...
